Nora Roberts - Kör trilógia

     Nora Roberts regényeinek megfilmesített változatait már régóta ismerem. Nekem az eddig látottak egy marék rejtéllyel feltuningolt lányregényhez hasonlítanak, de nemrég felvilágosítottak, hogy az írónőnek nemcsak ilyen matinészerű, romantikus, kemény csajokkal a főszerepben nevű regényei vannak, hanem fantáziadús, izgalmas, varázslatos történetei is. Az utóbbi jelzők tökéletesen ráillenek a Kör trilógiára - Morrigan keresztje, Istenek tánca, A Némaság völgye -, ami egy nagyszerű vámpírtörténetet mesél el, egy öreg bácsika által.
Ez a "mese" képernyőre termett, már csak észre kell venniük a filmeseknek. Az én fejemben már el is dőlt a szereposztás. ;)  
 

Morrigan keresztje:

                                                   Lilith - Rose McGowan

                                                         King - LL Cool J

  Hoyt - Johnathan Rhys Meyers                         Glenna - Silvia Navarro

     




    

          Hoyt, a tizenkettedik században élő varázslóerőkkel felruházott férfi, elveszítette ikertestvérét, Ciant. Egy végzetesen szépséges Lilith nevű nőszemély vette el fivére életét, aki az emberiséget fenyegető új faj királynője, a vámpíroké. Egy viharokkal és mágiával terhes éjszakán a két fél összecsap. Mire Hoytnak sikerül megsebesítenie gyásza okozóját, meglepődik a vámpírkirálynő segítségére siető teremtmény láttán, hisz a démon maga a testvére, az átváltoztatott Cian. A fivérek dulakodni kezdenek, sok sérüléssel gazdagodnak, mire a vérszívó öccs lezuhan egy szikláról, a mélybe. Lilith magára hagyja teremtményét, sebeit nyalogatva elmegy. Hoyt tudja, hogy még így sincs biztonságban, ezért lakhelye felé igyekszik. Azonban az éjszaka hosszú, a sérülései pedig fájnak. Meg kell állnia, hogy erőt gyűjtsön. Védelmi kört varázsol maga köré az ellenség ellen, s amikor legyőzik a terhei, egy vörös hajú nőt pillant meg, egy boszorkányt, aki tiltakozása ellenére ellátja, és vigyázza, amíg elnyomja az álom. 

Glenna, a huszonegyedik század vörös boszorkánya egy mágikus szeánsza után ébred rá, hogy küldetése van. Hamarosan megjelenik előtte Morrigan istennő, aki megerősíti érzésében. Hoyt is találkozik a maga idejében az istennővel, aki küldetéséről beszél a férfinak. El kell hagynia földjét, szeretteit, mert egy másik korban kell helytállnia. Meg kell találnia az istenek által rendeltetett öt harcost, akikkel együtt elpusztíthatják a világokat fenyegető vámpírokat. Családja biztonságát a Morrigantől kapott keresztek biztosítják, így a férfi nyugodtabban kelhet útra. Rövidesen egy ismeretlen korban, Glenna idejében találja magát, ahol a sok furcsaság mellett a varázsló megismeri a boszorkányt, a harcost, a tudóst, az alakváltoztatót és a vámpírt.  

Istenek tánca:

                                                     
   
    Lora - Amber Heard                                  Larkin - Chris Evans

                                         

 Blair - Felicity Jones 

     Geall egy mesebeli hely, ahol a mágikus képességek nem ismeretlenek az emberek számára. Királyok, királynők uralkodnak ezen a vidéken, akik békésen próbálják védelmezni az országot. Egy napon viszont tragédia történik, amikor a királynőt kegyetlenül kivégzik. Vérszomjas, emberre hasonló lények végeznek Geall uralkodójával, lánya, Moira szeme láttára. A Birodalom gyászol. Az ifjú hercegnő szíve összetört, de Morrigan nem hagyja, hogy gyásza a mélybe húzza. Erősnek kell lennie, mert kiválasztott. Egy olyan háborúban kell helytállnia, amin világok sorsa múlik. Harcával nemcsak bosszút állhat édesanyjáért, hanem megmentheti az emberiséget a kipusztulástól. Ehhez el kell mennie az Istenek tánca-dolmenhez, ami egy mágikus kapu, egy olyan világba, ami ismeretlen számára. Egyvalakit vihet csak magával erre az útra, egy olyan személyt, akiben a világon a legjobban bízik. Larkint választja, unokatestvérét, az alakváltó fiút, aki hasánál jobban csak egy személyt szeret.
Átlépnek hát a kapun, és a jövőbeli Írországban találják magukat. Alig térnek magukhoz az egyik meglepetésből, mire eléri őket a második. Éjszaka van, ahol az éjszakai lények vacsorának nézik az idegeneket. De ismeretlen társaik megmentik őket. A hattagú kör összeállt. Vagy mégsem? Cian, a vámpír barátja King, Lilith markába kerül. A fájdalmas esemény után azonban a csapat egy újabb taggal bővül, a harcos Blair-el. A vámpírvadász élete tele van szomorúsággal, gyötrelemmel, amit csak egy férfi képes elmulasztani. Ám nemcsak egy férfi, hanem egy nő is "feni rá a fogát". A vámpírkirálynő hölgye szemet vetett rá, de a lány küzd a makacs némber ellen. A rövid hajú harcos több alkalomkor is bebizonyítja, hogy van vér a...khm, nem egy feladós típus. Erős személyiség, aki szeret harcolni, sárkányon lovagolni.  

A Némaság völgye:  

                                           Davey - Mason Vale Cotton

Moira - Nina Dobrev                                    Cian - Jonathan Rhys Meyers

     Miután a hattagú kör kellően felkészült és összeszokott, átlépnek a világokat nyitó kapun, amin keresztül Geall-be kerülnek, az istenek által kijelölt csatatérre. A békés vidék népét hamarosan harcba hívja királynőjük, aki két vámpír "segítségével" mutatja meg, milyen nagy veszéllyel állnak szemben. Egy kis nehézség után  az egész ország egy emberként mozdul, védelmezve családjaikat, földjeiket, királyságukat. A hiú ellenség erős és kegyetlen, akik nem törődnek semmiféle élettel. Segítségükre nemcsak a sötétség áll, hanem egy mágus is, aki sok borsot tör a kör orra alá. De nemcsak ő, hanem a kis mákszem herceg is, Davey. 
Moira már a kezdettől furcsán érzi magát Cian, a vámpír közelében. Ez nemcsak a fajtája miatt van, hanem egy megmagyarázhatatlan érzés miatt is, amivel nincs egyedül. A kör tagjai egyre erősebbek, hisz maguk is köröket alkotnak. Elérkezik a szabadság vagy a rabság napja. Rengeteg áldozatot, bátorságot, kitartást, bajtársiasságot, önfeláldozást, mágiát követel a hátborzongató, véráztatta Némaság völgye, ahol fény és sötétség csap össze a világokért.

     Szeretem a romantikát, és nem bánom, hogy ebből a történetből sem hiányzik. Sőt, elég sok romantikus vonal bontakozik ki a nagyszerűen vezetett cselekménysorozatban. Mi több, a romantika mellett bőven vannak erotikus tartalmak is, ami mondjuk azért meglepő, mert a történet szerint ezt az egészet egy nagyapó meséli a kicsiknek. Ez picit vicces, de ki tudja, a nagykorú tartalmakat lehet csak nekünk mesélik. ;) Engem mondjuk nem zavartak ezek a kitekintők, egy cseppet sem rontottak a színvonalból. :P
A karakterek egytől egyik szimpatikusak, könyvről-könyvre többet árulnak el magukról, jobban meglehet őket ismerni, átélni bánatukat, örömüket. Nekem a kedvenc részem A Némaság völgye. Ezt a könyvet érzem a legkiforrottabbnak, és nem a döntő csata miatt. A lehetetlen kapcsolat volt az, ami megfogott. Persze a háború sem volt rossz. Ötletesen van megírva minden, meglepetésekben nincs hiány. Ebben a könyvben is féltem, hogy  az előkészület, romantika túlságosan elfoglalja a regénysorozat nagyját, és az akciók nem teljesednek ki eléggé, de a csata nagyon jóra sikerült, bár az igaz, hogy egy pár oldallal lehetett volna több. De tartalmas harcokat jegyez, jó szövegekkel, és szép, megérdemelt halálokkal.
Én személy szerint nemcsak a főszereplőkkel éreztem egy-egy alkalomkor együtt, hanem a gonoszokkal is. Az írónő gondoskodott az együttérzés keltéséről, sajnáltam a hajdani élőket. De azokat, amik lettek belőlük, egyáltalán nem. A kényes vámpírkirálynő és "kölyke" irritált a legjobban, de néha csodálkozva néztem rájuk, amikor megmutatták igazi, kegyetlen valójukat. Még Lilith tetszett is.
A történeten kívül a szövegek is nagyszerűek. Leginkább Blair brillírozik felvágott nyelvével. De Cian megjegyzései sem utolsók. Na és Hoyt rácsodálkozása az új világra. XD
Összesítsek? Szerintem mindent leírtam. Akit érdekel, elküldhetem, ezt az olvasást nem lehet megbánni. :) Elsősorban lányok, nektek ajánlom, zabálni fogjátok. De srácok, ti is megtalálhatjátok benne a nektek tetsző részeket. Ki kéri?

10/10

Vavyan Fable - Álomhajsza

     Molnár Éva, azaz Vavyan Fable, már egy ideje az egyik kedvenc íróm lett. Fantasztikus regényeket ír, s büszke vagyok rá, hogy magyar, és arra, hogy én is ehhez a nemzethez tartozom. Műveit az egész világnak látnia kell, nem tudom, fordították-e regényeit valamilyen nyelvre? Mert megérdemelné.
Az Álmok tengere után megismerkedtem egy hasonló témájú és sémájú történettel, az Álomhajszával, ami nekem úgy tűnik, mintha Jassalék kalandjainak vázlata lenne. Több hasonlóságot észrevettem, de, hogy mik azok, azt nem árulom el. ;) Mindenesetre mindkét történetet érdemes elolvasni, az hétszentség.

     A világot különös teremtmények tartják rettegésben. A ködszerű éjjellények átvették az uralmat az éjszaka felett, amivel megfosztották az embereket a nyugodt, esti óráktól. A napnyugta után szabadban lévő emberek/állatok biztos menedék hiányában elköszönhetnek életüktől, ha szembekerülnek egy ilyen gyilkos csoporttal, akik keresztülsuhanva rajtuk, kiszívják nedveiket, s üres porhüvelyket hagynak maguk után. 
Azonban van egy fegyver, ami örökre véget vethet az éjjellények rémuralmának, egy bizonyos Kék Kristály, ami egy különleges erőkkel/állatokkal felruházott fiatal lányra, Liliára van bízva. Neki kell eljuttatnia a "kulcsot" egy varázslóhoz, hogy az emberek ismét élvezzék az éjszaka szabadságát. Segítségére három, fogságból kiszabadított harcos rendeltetik: a nagyképű Shorr, a "haspók" Brund és a visszafogott Chad. Ők négyen indulnak az ismeretlenbe: álomvilágokon és érdekes tájakon át vezet utuk, s egyik alkalomkor egy fekete ruhás harcossal is megismerkednek, aki egy kaland során csatlakozik hozzájuk. A titokzatos Sheym-el megerősödve, a kis csapat egyre biztosabban halad a rengeteg veszélyt és ellenséget hozó cél felé. 

     Kristen Levy, nagyszerű táncos, aki nemcsak hódol kedvenc elfoglaltságának, hanem oktatja is. Egyik alkalommal rámosolyog a filmvilág, amikor egy neves rendező megpillantja egy klipben. Főszerepet kínál neki új, fantasy filmjében. A lány némi habozás után elfogadja a lehetőséget, és hamarosan kamera elé áll az akciófilmek sztárjával, a hiú Kyan Spitz-el, két izomagyú követőjével, valamint egy érdekes figurával, aki eddig csak dublőrként tevékenykedett. Kristen elképesztő élményeket tudhat magáénak a forgatás alatt, többek között a Shorr-t alakító Kyan miatt. A férfi bedobja magát, csábítgatni próbálja a lányt, hisz egy promóciós románc nagyot dobhatna a filmen, s ezáltal az ő egóján/hírnevén is. De Kristen, alaposan felvágott nyelvével minden próbálkozást hárít. Alkalmi szomszédja, Brad O'Ross (Sheym), hamarosan bizalmas barátjává és segítőjévé válik a film, valamint a veszélyes családi problémái közepette. 

     Gondolom feltűnt, hogy két bevezetőt írtam le. Azért, mert ez a kétkötetes könyv, két egymásba fonódó, fejezetenként váltakozó történetet mesél el. Az egyik egy fantasyt, a másik pedig egy filmforgatást mutat be, valamint a szereplők magánéletét. Az a baj ezekkel a könyvekkel, hogy mire belemerülök a fantáziavilágba, hirtelen váltja a valóság...és fordítva. Idővel persze meglehet szokni, és az az érdekes, hogy bár a két történet különböző korban/időben játszódik, mégis összhangban van, ahogy a karakterek is.
Lilia világa tele van kalanddal, izgalmas és csodaszép helysínekkel. Kristen élete sem hétköznapi, nemcsak a film kulisszatitkaiba nyerhetünk bepillantást, és nemcsak csípős megjegyzésein derülhetünk jókat, hanem izgulhatunk is érte, mert egy családtagjának köszönhetően veszélybe kerül. Hála az égnek - és az írónőnek ;) -, ahogy Liliának, úgy megtestesítőjének is akad egy testőre, akivel idővel elmélyül a kapcsolata, és ezáltal egy kis romantikus olvadozásban is részünk lehet. Kedvenc jelenetem a csókjelenet, mindkét történetszemszögből pazarul, szívmelengetően van lefestve, de mégsem nyálasan. Na és Lilia nővé válása, hát :D eleinte vicces, de érzelmes. Annál a résznél is falták szemeim a betűket. :P Az állataira is szívesen emlékszem, főleg a fekete párducra. Az a macska nagyon védelmezte, még attól is, amitől nem kívánta. :)
Mit is mondhatnék. Aki szereti a fantasy, harcosokat felvonultató, világmegmentős történeteket, valamint aki nem tud megválni sziporkázó, romantikus, szép adag akcióval rendelkező könyveitől, annak nagyon befog jönni Meseanyó fantasztikus, kéttörténetű, mégis szinkronban haladó világa. A karaktereket hamar meglehet kedvelni, no nem mindet, de kinek hogy.

9/10

Vavyan Fable - Mesemaraton

   
     Egy kicsit csalok, mert ezt a könyvet nem olvastam, hanem hallgattam. ;)
Fable egyik kis bohósága vicces, kalandos, icipicit romantikus vonásokkal rendelkezik. Ezt a hangoskönyvet munka közben hallgattam, és mondanom sem kell, néha ciki helyzetekbe kerültem, amikor egy-egy poénos esetnél felröhögtem. Például amikor az öreglány meggyanúsította a fiatal főszereplőt azzal, hogy pornográf tartalmú könyvecskéket dugdos a zsebében. :P De nem húzom tovább, jöjjön egy kis bevezető:

     Hella Postor, egy módos öregasszony, aki egy poros könyvtárban találkozik egy szürke, könyvmoly lánnyal - Athena Dobos -, aki fiatalkori önmagára emlékezteti. Általa újra szeretné élni ifjúságát, ezért ajánlatot tesz a lánynak. Induljon a maga rendezte Mesemaraton nevű lovas/terep versenyen, és lehetőleg nyerje meg. Versenytársa az öreg hölgy jobbkeze, egy titokzatos múltú, magának való fickó, aki hamarosan elfoglalja a lány szívét...

     Ez a történet nyugodtan lehetne szirupos és giccses, egy kis naplementébe lovaglással megspékelve, de nénénk, régi kedvese fiának szánja önmaga frissebb mását, ezáltal elrontott múltján változtatva. Valamint néhány gengszter és bérgyilkos is képbe kerül, akik Athenát és "Bel Ami"-t veszik célkeresztbe.
A versenyzők is megérik a magukét, főleg az egyik tag esete maradt meg bennem, akinek női lelke nem érezte jól magát férfiúi testében. Ezen a problémán az egyik rossz arcú alak tévedésből segített, amikor Athena kedvesét próbálta meg kasztrálni.
A főszereplő lány jellemfejlődését öröm volt megtapasztalni, fejezetről-fejezetre omlottak le maga köré emelt falai, és vált határozottabb jelenséggé. Választottja viszont eleinte elég ellenszenves volt, de a közepétől már én is láttam azt a páncél alatt lévő értéket, amit a lány, és emiatt rokonszenves lett. Postor idegesítő volt, de a végén meglepett.
 Az izgalmas verseny néhány humoros, meghökkentő és jól eltalált akciórészt tartogat, s bár ez a könyv nem olyan kiemelkedő, mint mondjuk az általam eddig olvasott Fable regények, mégis működik. Kellemes történet fülnek és szemnek egyaránt.

8/10

Leslie L. Lawrence - A villogó fények kolostora I-II

     Ezt a kétkötetes könyvet, még tavaly kaptam a tesómtól. Elég sokáig nem nyúltam hozzá. Egy nap elfogytak a kölcsönolvasmányok, és akkor még nem rontottam a szemem a gépen olvasással, ezért fellapoztam ezt a krimiszerű regényt. Meglepődtem, mert nagyon érdekes, mondanom sem kell, egy percig sem tudtam elszabadulni "kelettől".

     Lawrence, a nepáli Ngagpa kolostorába érkezik, hogy régi kéziratokat tanulmányozzon. Egy nap, a rossz időjárás miatt, több csapat furcsa idegen érkezik a menedéket nyújtó kolostorba, a már ott lévő, még furcsábbak mellé. Idővel nemcsak a vihar zavarja meg a hely nyugalmát, hanem az egyre több misztikus történés - villódzó kék és vörös fény/láng, repkedő karosszék, "szellemek" , mumifikálódott testek...- és haláleset is. S mivel az időjárás miatt senki sem tud elmenekülni a veszély elől, alkalmi hősünk, Leslie, felveszi a harcot az ismeretlen ellen és nyomozni kezd...

     Az első kötet hamar bevezet minket a kolostor rejtelmeibe, izgalmasan tálalja a cselekményeket. Gyorsan jelennek meg a hullák, és az ijesztő megmagyarázhatatlan jelenségek. Nekem ez a könyv a Rejtélyek kalandorai c. sorozatot juttatja eszembe. Ott is van egy misztikus eset, de a játékidő végén, amikor lehull a lepel, minden rejtélyre van értelmes magyarázat. De az utolsó percben, mégis bedobnak egy kis misztikumot, hogy az adott dolog megfejtése mégsem olyan egyszerű, mint ahogy azt kaptuk. Szóval a végén mégis a megmagyarázhatatlannal állunk szemben. Ezt a vonalat a könyvben sem bántam volna, mert bár az első kötetben minden gyomorgörcsöt okozó izgalom megvan, a második végére ez elhalványul. Bár lassan, kidolgozottan kapjuk a rejtélymagyarázatokat, mégsem olyan tetszetős. Szerintem jobb lett volna, ha az utolsó három oldalon jön a csattanó, mert túlhúzottnak éreztem a vége megoldás elmesélését. De ez a pici probléma eltörpül a történet többi része mellett. A első kötet max pontot kap, a második viszont kicsit kevesebbet, nyolcat. A végső összesítésem:

9/10      

Széchey Rita - Segíthetek, doktornő?

     Egyik barátnőm ajándékozta nekem ezt a kicsiny oldalszámú, de tartalmas kis családi történetet. Először csak egy pár oldalt nyálaztam át, mondhatni csak belekukkantottam, de ahogy egyre jobban belemélyültem, már nemcsak kukkantásról volt szó.

     Ez a könyv egy jólétben élő házaspár és kislányuk történetét mutatja be.
Az orvos Anna és az üzletember Gábor házassága, a férfi amerikai munkája miatt ellaposodik, kevés benne a boldogság. E probléma miatt gyermekük, Olívia legnagyobb álma, hogy kistestvére legyen, egyre messzebbre kerül. Anya egyre rosszabbul érzi magát családja "csendes" szétesése és a pletykák miatt, míg apa egy nő után veszi magát. De úton a csábító háza felé, eszébe jut a családja, és elkalandozik. Nem figyel eléggé, ami majdnem az életébe kerül. Autóbalesete teljesen megváltoztatja életüket, s idővel nemcsak a külső sérülések gyógyulnak, hanem a valamennyiük szíven esett sebek is. A gondok megoldásában néhány újonnan szerzett igaz barát és Isten szeretete segíti őket...

Aranyos, és igazán életszerű történet, ami bárkivel megeshet. A szülők szerelme idővel és a távolság miatt már csak szép emlék, de egy szerencsétlenség újra összekovácsolja  a családot. Na igen, ez a mondat nem épp egy aranyos történetre utal, de a harmadik főszereplő, az elsős Olívia tündéri beszédeivel, cselekedeteivel egy kicsit megédesíti ezt a szomorkás sztorit. Szegény kislány irigykedve nézi az osztálytársait, mert azoknak olyasvalakijük van, aki neki nincs. És ez egy testvér. Nem vágyik sokra, de akik megadhatnák neki, azoknak az első a biztonságos háttér kialakítása, és nem még egy gyerek felnevelése. Magyarul a bőrük alatt is pénz van, de sajnálják a többlet kiadást. Egy gyereket akarnak tisztességesen felnevelni, hiába lenne miből még egyet eltartani. Ezt mondjuk egy kicsit megértem, mert manapság a megélhetés még nehezebb, de itt, ebben a történetben inkább az a gond, hogy a szülők csak takaróznak ezzel a kifogással. Inkább az az igazság, hogy sajnálják az időt és a figyelmüket, szeretetüket még egy emberkére fordítani. És ezt a gondolatmenetet egy majdnem katasztrófa változtatja meg. Miért van ez? Találkoztam már ilyennel, a saját életemben is. Csak akkor kezdünk el értékelni valamit, akkor kezdünk el jobban, vagy ténylegesen a másikra figyelni, ha a baj ott kopogtat az ajtónkon, és mint a mesebeli farkas, fél lábbal már bent is van. De a rossz dolgok mögött mindig ott van a jó, csak észre kell vennünk. Még ha először nehéz is. Kis könyvbéli családunk ezt a jót néhány olyan embernek köszönheti, akik ismerik Istent, és azt a békét, amit Ő nyújt. Bár az író belecsempészett némi vallásosságot ebbe a kisregénybe, mégsem telepszik ránk. Nem tart hittanórát, inkább kedvesen tálalja a mennyei szeretetről szóló részeket. Az első oldaltól az utolsóig a családról szól az egész: a szétcsúszásról, a gyermeki áhítatról, a szülők magukkal és egymással szembeni gyötrelmeiről, egymásra találásáról. Eléggé komoly témájú könyv, de bátran a kisgyerekem kezébe adnám, mert valahogy mégis gyermeki módon van megalkotva az egész. Gondolok itt például arra a néhány rajzra, ami a részeket választja el - anya, apa és a kislányuk gondolatait. Na és a vége, Olívia levele az apukájának, megmosolyogtató és egyben szívszorító is. Nem tudom, talán a korral jár, de egyre gyakrabban érzékenyülök el egy aranyos kisgyerek dicsekvő munkája/versmondása  láttán/hallatán.
Ez a történet azért is tetszik annyira, mert teljesen hiteles, életszagú, és bátorságot ad arra, hogy ne féljünk szeretni, szeretetet adni azoknak, akik megérdemlik.

10/10                

Vavyan Fable - Álmok tengere

     Még egy kölcsön könyv, amit azóta e-book-ban is sikerült megszereznem, úgyhogy aki szeretné, szívesen elküldöm, csak egy email címet kérek. :)
Anno egyszer ajánlották nekem Fable munkáit, de elsiklottam felette. De amikor egyszer a kezembe nyomták ezt a könyvét, húúú elvoltam ámulva. Nagyszerű fantasy, jópofa szereplőkkel, "hasfogó" jelenetekkel/szövegekkel. Az írónő regényeit méltán nevezik "fitnesskönyveknek", mert olvasása közben a rekeszizmaid totál ki lesznek, mint egy kiadós edzés után.

     Szóval a történet Yloinában játszódik, aminek királya az igaz és bátor uralkodó, Castaq király. Ám néhányan nem nézik jó szemmel az uralkodó munkásságát, ezért a birodalomra valamilyen szörnyetegeket szabadítanak. A rémuralom visszafojtása érdekében színre lépnek a Viadorok - olyan lovag félék - és a Fivérek. Miután győznek, a három Fivér veszi át az uralkodói stafétát, de a Viadorok figyelmeztetik őket, ha rosszul fognak uralkodni, akkor elzavarják őket. Nem is kell sokat várni, a királyok hamar megrészegülnek a hatalomtól, de amikor az életben maradt öt Viador közül négy visszamegy, hogy beváltsák ígéretüket, tőrbe csalják és a palota pincebörtönébe zárják őket. Csak azért nem végeznek velük, mert egy jóslat szerint, a haláluk felébresztené a rettegett büntetőistent, Sheldet. Sok évet töltenek el a homályban, de az ő és a nép egyetlen felszabadító reménye, az ötödik Viador, Hitehagyott Jassal, a minden érzékétől megfosztott Halál Kertjében raboskodott.
Ám a nép körében terjedt még egy jóslat és hír. A hír az volt, hogy az eredeti uralkodó, Castaq király nem halt meg a Szörnyetegekkel vívott csatában, hanem egy távoli birodalom tengerében, a víz mélyére süllyesztett egykori trónvárosban mákonyszertől alszik. Hamarosan eljön a szabadulás ideje. A jóslat szerint pedig  Jassal, a Viador visszatér a halálisten fogságából, felébreszti Sheldet, harcosokat gyűjt maga mellé, és hazahozza az Alvó Királyt. Akit majd Virtuo, a fikarc varázsló ellenszerrel itat meg. Castaq újraéled, s elfoglalja megérdemelt helyét.
De!...sajnos Jassal, "Hitehagyott" nevét nem hiába kapta. Minden hitét elvesztette a birodalom felé, a hősiesség pedig teljesen kiveszett belőle. Mire oly sok hosszú év után kikerül a Halál Kertjéből, semmi más nem érdekli, csak a kaja, pia és a nők...főleg az utóbbi.
Jassal, a különleges börtönévek alatt egy percet sem öregedett, ennek örömére alaposan beleveti magát a búja élet gyönyöreibe, amíg véletlenül nem találkozik egy vörös hajú csajjal, és a szórakozott varázslóval, Virtuo-val, akik "rákényszerítik" hősi sorsa beteljesítésére...

Ez a könyv nagyon komoly! Maga az alaptörténet ismerős lehet a hős sablonfilmekből - hős + segítő társak + rosszak legyőzése = jók győzése. De a boldog végig elég rizikós az út.
Fable egy olyan világot mutat be, amit ha vászonra vinnének, és a szereplők hűen visszaadnák a karaktereket, tuti bezsebelhetnének érte néhány Oscar-t. A cselekményvezetés nagyon jó, de a végkifejletnél egy picit megijedtem, mert ahogy fogytak a lapok, úgy éreztem, összecsapott lesz. De nem így történt, mert az írónő alaposan odafigyelt a végkidolgozásra, és bár az események pörögnek, mégis tartalmas harcot kapunk.
Az egyetlen, amit picit bakinak tartok, az az egyik harcos, Mytia eredeti származásának ismerete. De ezt leszámítva a többi részlet nagyszerű, ahogy a fantasy világ lefestése is. Ebben a könyvben a karakterek fogtak meg igazán, jó és rossz egyaránt. Nemcsak a bátor harcosok, hanem a beképzelt Fivérek is.
A harcok leírása érdekes, izgalmas, pörgős, és sokszor mulatságos is.
A mű szövegvilága nem szegény iróniában, eszméletlen jól megvan írva minden párbeszéd. A legjobban Jassal és a cserfes, vöröske Nashua civakodásain derültem.
Ez a fantasy történet bővelkedik nagyszerű helyszínekkel, még nagyszerűbb hősökkel és ellenségekkel, részletes és unalmatlan történetvezetéssel, valamint stand up comedy stílusú szövegekkel.
Csak ajánlani tudom, maximum pontszámból, maximumot kap.

10/10

Jassal és Nashua, ilyesfajta dumákat vág le...

" – Dehogynem! Ki nem olyan? Mindnyájunkban van
hamisság, ármányosság, aljasság!
– Nem, mert te hős vagy! Tiszta szívű, egyenes lelkű, igaz
férfi! – áradozik a lány.
– Jaj, cinka! Ha már eddig gyaláztál, nehogy hirtelen belém
szeress!
– Szeressen beléd a kóbor villám! A hullaféreg! A nedvedző
bőrüszök! Az agyevő dobbancs!"

...most komolyan. Nem éri meg elolvasni? :D

Victoria Holt - A szírén éneke

     Most egy olyan könyvről lesz szó, ami teljesen megfogott. Ez az egyik kedvencem, és nagyon szeretném újraolvasni, de sajnos anno csak kölcsönbe kaptam. Mindenesetre reménykedem abban, hogy majd valamikor újra lapozhatom ezt a Victoria Holt regényt, és megint bőghetek egyet a végén.

    
       A 18. század elején, az angol trónviszály korában, II. Jakab franciaországi száműzetése alatt játszódik a testvérpár, Carlotta és Damaris által felváltva elbeszélt történet. 
Carlotta, a házasságon kívül született idősebbik lány eltünt szerelmének nyomát keresve, egy utazás során vetődik el a Fekete Vadkan fogadóba, ahol megismerkedik a Jakab-pártiak egyik vezérével, Lord Hessenfielddel. Rövid, szenvedélyes együttlétük után a férfi visszatér száműzetésében, Carlotta pedig – Hessenfield gyermekét a szíve alatt hordozva – szülei otthonába.
Damaris, a húg, aki a csodaszép nővérének árnyékában él, megismerkedik a szomszédban anyjával lakó Matt Pilkingtonnal. S ez a kapcsolat lassan akár szerelemmé is fejlődhetne, de színre lép Carlotta, és a Matthoz fűződő viszony nem Damaris elképzelése szerint alakul... (ez a szöveg ismerős lehet annak, aki ismeri a könyvet, vagy csak rákeres. Igen, kimásoltam a szöveget, mert úgy gondoltam így lesz a legjobb, mert ez a pár sor remek bevezető)

Életem egyik legjobb könyve, ennek a műnek köszönhetem az egyik kedvenc regénykarakteremet, a "kis" Damaris-t. Azért tettem a "kis"-t idézőjelbe, mert a történet elején csak egy szürke kisegérnek tűnik, aki imádja csodaszép nővérét - persze az tudomást sem vesz róla, ha pedig igen, akkor sajnálgatja, lekezeli -, de ahogy múlnak a regényévek, úgy erősödik a jelleme, és nemcsak testileg válik felnőtté, hanem érzelmileg is, sőt lelkileg talán túlkorosnak számít, mert az élet nem kíméli...ez legfőképp a nővérkének köszönhető.
A történetet Carlotta kezdi a maga fejezetével, aki már 15 évesen egy harmincvalahány esztendős pasi szeretője lesz, akiről kiderül, hogy csak a szépségét és a pénzét szerette(volna), de ráfázott. Mindegy is, a pasi eltűnt, Carlotta meg tovább várta, mert a maga módján szerette azt a liliomtiprót. Aztán egy utazás alkalmával megismerkedik egy körözött katonafélével, a már fent említett Hessenfield-el. Az a pasi nagyon szimpi lett, őt és Carlotta-t az Elfújta a szél főszereplőihez tudnám hasonlítani. Carlotta elbűvöli a férfiakat - mint a szírén éneke, úgy csábítja mindegyiket a maga balsorsa felé -, s ezt az "adottságát" ki is használja. Hessenfield meg tiszta Rhet Buttler (leszámítva a körözést), olyan erős, akaratos, de egyben melegszívű...főleg a kislányukkal. Igen, a fogadóbéli kalandból egy kislány születik, akit egy darabig nem az apja nevel, hanem egy másik ember, Carlotta "muszáj" férje, akit anno a testvérének hitt. Persze itt most a fejeteket foghatjátok, hogy te jó szagú málnabokor, ez olyan mint egy szappanopera, ami nem is lenne rossz, de én inkább egy mozifilmben szeretném látni megelevenedni ezt a történetet.
Carlotta első elbeszélése után megérkezünk Damaris fejezetéhez, amiben a kislány részese lesz egy "kedves" ruhamegvonásnak. Nem kell semmi rosszra gondolni, egy vénasszony elcsórja a szép ruháját. De már ennél az "apróságnál" látszik, hogy a lány nem épp szerencsés csillagzat alatt született. De a történet végén a sok szenvedés után mégis ő jár aránylag jól.
A történet nagyon jó, az írónő szép lassan adagolja az újabb szereplőket, így nem lehet megkavarodni a sok név láttán. Külön pont azért, mert bár a trónviszály is nagy szerepet kap, de mégsem annyit, hogy elhúzza a művet a zavargások, politizálás sűrűjébe. Szép csendesen megbúj a háttérben, és ez pont elég.
A cselekményvezetés alatt kapunk néhány titkot, aminek megfejtései úgy csapnak arcon, hogy kerekedhetnek a szemek. Egy-két meglepi elég elnagyolt - Carlotta ó szeretőjének sorsa -, de a többség nagyon jóra sikerült.
Bár kezdetben úgy látszik, hogy Carlotta a legfőbb szereplő, de később, talán már a felénél - a Matt PIlkington ügynél - érződik, hogy ennek a történetnek a húgi a meggyötört főhőse, aki erős és talpraesett karakterré válik, és - a mi fantáziánkra bízott - egy lehetséges boldog végkifejlettel búcsúzik.

10/10


Nem bánnám, ha valamikor tényleg megfilmesítenék ezt a regényt, szerintem sokkal érdemlegesebb filmvászonra mint egy sokadszorra feldolgozott Austen vagy Bronte regény.
Én rájuk osztanám a legfőbb szerepeket:

Damaris - Talulah Riley  

Carlotta - Emanuelle Chriqui                                 Hessenfield - Ivan Sergei